Megint eltelt két hét, hogy semmit nem írtam, de ma reggel gyorsan átgondoltam, hogy mit is kell mindenképpen leírnom :)
Elkezdtem írni és el kellett mennem etetni :) Akkor először jöjjenek a számadatok :D Ma reggel szopcsi után a kis drágánk ruhával együtt 4760 g volt (előtte 4590, tehát 170 g-ot evett és még maradt tej az egyik cicimben :D - egy tejcsárda vagyok), ami azt jelenti, hogy kb. 4600 g körül van. A védőnő múlt hét elején 52 cm-t mért, de sztem már akkor is több volt :) Jelenleg 56-os méretű tipegőket hord, de a legtöbb már nem jó rá :) tehát a héten előveszem a 62-es méretűeket :)
Az elmúlt két hét látogatói sajnos kislánykánk nem a legjobb oldalát ismerhették meg, mert mostanában eléggé szeles és fáj a pocija. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor már mindent megtettünk, amit egy szülő megtehet, hogy ne sírjon a babája (evett, tiszta pelus, nincs melege, nem fázik, nem pörgött túl), akkor már csak ez marad...Plusz rengeteget pukizik :) Utánaolvastam ennek a dolognak, de azt hittem minket ez már nem fenyeget, hiszen a 7. hét környékén kezdődött. De mint minden más, ez is minden babánál változó. Pár napja vett Jani Espumisan-t, most azt kapja és jó nagyokat tud pukizni tőle, meg persze addig nincs fekvés, míg nem büfizik és, amikor felkel és még nem észvesztően éhes, akkor egy jó nagyot tornázunk. Ha éhes, akkor ez nem lehetséges, mivel kajabál a kisasszony :D Nagyon jól esik neki viszont, amikor távoznak a szelek és a csípőjét is átmozgatom ezeknél a tornáknál, hogy két hét múlva azt tudja mondani az orvos, hogy minden rendben :) Erről jut eszembe - terpeszpelus, pfff. Tegnap meg kellett varnom a MŰANYAGBÓL készült terpeszpelust, mert szinte végigszakadt az egyik oldalán... Komolyan mondom kész vicc, hogy megveszi az ember 2000 Ft-ért, és két hét után meg kell varrnia, mert elszakad, amit eredetileg 4 hétig kell hordania egy babának. És mi van azokkal, akik nem tudnak varrni?? Na mindegy...
Múlt hét pénteken megint volt nálunk Niki és egy nagyot sétáltunk Szofival itt Sámsonkertben :) Sajnos már akkor is nyűgös volt esténként és akármit is csináltunk vele csak kis időre tudta abbahagyni a sírdogálást. Viszont arra rájöttünk, hogy nagyon szeret melegben fürcsizni és az nyugtatja is a pocakját.
Szombaton bementünk Debrecenbe, hogy sétáljunk a nagyerdőn. Jani sajnos égve hagyta a kocsin a lámpát, ezért lemerült az akksija így nem tudtuk kivenni a csomagtartóból a babakocsi vázát, de nem adtuk fel :D Jani hősiesen cipelte "piciny" 4,5 kilós lánykánkat a Corpustól a ködszínházig :) Ott találkoztunk Csabáékkal és elmentünk a Régi Vigadóba meginni egy tejeskávét :) Utána mentünk Ancsáékhoz, mert Levi már nagyon várta a vendégeket :), azaz minket. Addig nem is aludt el... :) Szofi evett és utána elmentünk Apával bevásárolni a Sparba, mert aludni nem aludt volna egy helyben Szofi, így meg tologattuk és elvolt egészen a kasszáig, mert ott felébredt. Valószínűleg már melege volt :) Utána mentünk Mamáékhoz a Katalinra és ebédeltünk, plusz Szofi is evett :)
Vasárnap Kriszti és Gábor látogattak meg minket és egy gyönyörű ajándékot hoztak:
Azon nyomban fel is raktuk a falra :) Plusz én is rendeltem egyet ajándékba Diáék Andriskájának, ezért még nem raktam fel a facebook-ra, hogy nehogy lelőjjem a poént, de ez egy gyönyörűséges ajándék! Krisztiék ahhoz képest, hogy sokat sírt Szofi egész jól elvoltak :) legalábbis szerintem. Hol Krisztinél volt büfiztetópózban, vagy fotelban szoptatós párnán, hol Gábornál háton, hol Janinál, hol nálam és hol a kiságyában :) Jót beszélgettünk, nagyon hamar elrepült az idő és már megint etetni kellett :) Miután evett Szofi megpróbáltunk elmenni vacsizni Csabáékkal és Zsoltiékkal, de nem sokat tudtunk lenni, mert Szofi felébredt és megint fájt a pocakja. De azért megpróbáltuk :) annyira vészes nem volt, de nekünk a villásreggeli jobban bejönne :D mert akkor sokkal jobb kedve van a hölgyikének :)
Kedden volt látogatóban Zsolti és Viki. Nah ők még jobban kapták az ívet, mert 6kor jöttek, amikor tetőfokára hág a sírás :) Előtte azért megetettem, hátha... De sajnos nem nagyon volt hatása...:( Hol Viki fogta a fotelban :), hol Zsolti a fotelban, hol Apa és hol és hason tartva. Amikor új emberhez került mindig elhallgatott egy kicsit, de hamar újrakezdte :) Vikiék hoztak Szofinak egy felhúzhatós csörgő kukacot Thaiföldről, Janinak egy felespoharat, nekem pedig hűtőmágnest és kakaós kókuszdarabokat :)
Remélem lassan találunk valamilyen megoldást, ami tartósan csökkenti a babánk sírását, mert nincs annál rosszabb, mint amikor tudod, hogy mi a baja, de nem igazán tudsz neki segíteni...De amikor meg nem fáj a hasa, akkor olyanokat csinál, mint a képen, amit ehhez a bejegyzéshez választottam :) Imádnivaló!