Tudom, tudom rengeteg idő telt el és még most sok minden is történt :)
Kezdjük azzal, hogy elköltöztünk október végén a saját lakásunkba a Zsák utcára, ami nem egy zsákutca a nevével ellentétben :D Ez egy lassan négy éves társasház első emeletén lévő 88 négyzetméteres lakás, kocsibeállóval. Sajnos garázsunk nincs, de hátha sikerül majd valahogy szerezni :) Szofit szinte egyáltalán nem viselte meg a költözés, az első egy hétben kicsit hamarabb kelt a szokásosnál, de ennyi :) Megvan a külön kis szobája, az új ágyával (amit a Keresztapjátül kapott) és amibe sitty-sutty beleszokott :) Nem is kellett átszokatni a rácsos ágyból, csak egyszer megkérdeztem, hogy szeretne-e az új ágyában aludni, ami már bent volt alapból a szobájában, hogy szokja és azt mondta, hogy igen :) Azóta abban alszik és egyszer sem akart visszamenni a rácsosba. Nem kel ki az ágyból, hanem megvárja, amíg bemegyünk hozzá, akkor felrakjuk a polcára a nyunyóját és a cumiját, majd megyünk dolgunkra :)
Szofinak egy napja jelenleg a következőképpen néz ki:
6 és 7 óra között felkel (teljesen változó a fogzás, betegség és esetleges egyéb körülmények miatt :D - szerencsére a kukás autó, a garázskapu, vagy a felső szomszéd mászkálása nem kelti fel (mert engem ezek szoktak :D), de ezt gyorsan le is kopogtam :)) Utána megkapja a 120 ml tápszerét (igen, még mindig kap és nem, nem tejet, mert úgy gondolom, hogy a tápszerben több a vitamin, mint a -tehénhez nem sok köze van- tejben :D) Majd hétköznaponként felöltözünk és elvisszük apát dolgozni, utána pedig Szofit teszem ki a bölcsiben. Február 17-e óta jár bölcsibe a kisasszony, ugyanis tesója érkezik augusztus környékén és szerettem volna ha a januári ovi előtt szokja a közösséget, de nem szeptemberben akartam vele elkezdetni, hogy ne úgy gondolja, hogy megszületett a tesó neki meg el kell mennie otthonról, ezért úgy gondoltuk, hogy tavasszal elkezdi a bölcsit, viszont kicsit hamarabb lett üresedés a Kiskobak és Gézengúz családi bölcsiben, ahova Levi is járt, így elkezdtük egy kicsivel hamarabb. Az első másfél hétben semmi baj nem volt, örömmel ment, játszott és hagyott ott egy szál puszi nélkül :) aztán múlt hét csütörtökön már kezdődött, hogy nem szeretne menni bölcsibe és rosszul is viselte azt a fél napot (mert csak fél napra hagyjuk ott), amit ott kell töltenie. Mindehhez persze hozzájön, hogy jönnek a fogai, folyik az orra és köhög (tipikus bölcsibetegség). Ma már (hétfőn) már a bemenetnél is sírt és azt mondta, hogy anya nem megy sehova! Majd megszakadt a szívem, de tudtam, hogy fel kell készülnöm erre is, mert mindegyik gyereknél eljön az a pillanat, amikor rájön, hogy ez most már így lesz és jobb volt nekik otthon, anyával. Én is azt gondoltam, hogy miért ne lehetne még egy 2 éves gyereket otthon lekötni? De az az igazság, hogy nem volt igazam... Nagyon nehéz lekötni, főleg, ha nem akarod, hogy egy TV/tablet/laptop/telefon buheráló kis zombid legyen... Én ezt nem akartam és emiatt is döntöttünk emelett, amit nem bántam meg, mert tudom, hogy jó helyen van és egyszer így is, úgy is eljött volna ez az idő... Tehát ma reggel is otthagytam, mert az eszemmel tudom, hogy meg fog nyugodni és szeret ott lenni és csak rontanék a helyzeten, ha elhoztam volna, vagy ottmaradok...
Ebéd után megyek érte és jövünk haza alukálni. Az elmúlt héten, ha szerencsém volt, többet aludt kicsit, mint 1,5 óra de azt se nyugodtan aludta, azonban tegnap végre már ki tudta pihenni magát, majdnem 3 órát aludt (átlagosan 2-3 órát alszik) és éjszaka is 11 órát. A hétvégén sokat inhaláltunk Ancsáék csodaszerkezetével, ami rengeteget segített abban, hogy ma már tudjon menni bölcsibe és ne szokjon el tőle amiatt, amit ott kapott el :) Mamának és Feci papának az ölében ülve, sok-sok mesét végignézve inhalált jó sokat a kis drágánk és ma reggel már ő mondta, hogy inbaláló és mese és egyedül fogta a kis kezében és tartotta az arcához :)
A doki dal most nagy kedvenc, ezután még azt a szörnyű ízű, gyógynövényes köhögéscsillapítót is megissza, ami még rosszabb, mint a lándzsás útifű :D Miután felkel megint kap tápszert, szintén 120 ml-t, utána játék (gyurma, rajzolás, építés), utána pedig ha az idő engedi elmegyünk sétálni. Januárban volt kb. két hét, amikor olyan magas volt a légszennyezettség, hogy nem mentünk ki, egy 5 percre sem... Szörnyű volt és nagyon nehéz. Szofival a vége felé már alig lehetett mit kezdeni... Délután 5-6 között uzsi, mikor mi (pogácsa, joghurt, puding, vajkrémes kenyér).
Este ha jól aludt és nem álmos még 7 körül, akkor negyed 8-tól megnézi a Jonalut, utána fürcsi és fekvés (180 ml tápszerrel kísérve). Ha anyáék itt vannak, akkor anya fekteti le és szerencsére ezzel Szofinak semmi problémája nincs :)
Januárban már a következőkből énekelgetett részleteket, vagy a rövideket végig (a teljesség igénye nélkül):
- Jonalu
- Télapó itt van
- Cííca palota :)
- Cirmos cica haj
- A part alatt
- Kukásautó dal
- Ess, eső, ess
- Sofía, Ain't your mama, Go, go, go ale, ale, ale :D
- zsipp-zsupp
- hinta-palinta
- gólya, gólya, gilice
- áspis-kerekes
- csip, csip, csóka
- ec, pec, kimehetsz
- ez elment vadászni (először még úgy mesélte, hogy mindegyik ujja meglőtte :D, de most már haza is viszi és mind megeszi - néha elfelejti megsütni :D)
- a születésnapján elénekelte saját magának a boldog születésnapot és azóta mindenkinek, akinek születésnapja van, vagy éppen gyertyát gyújtunk :D
- 2017.02.05: "Oli hasonlít Lizire" - a kis Sherlock :D ; "Nem ugass, Vona!" - Ne ugass Mona szabadfordításban :D ; "Büszke vagyok"
- 2017. februárjában ezeket mesélte: " Túl az Operenciás tengeren, hetehét oszágon túl volt egy család - ez a kisgömböc eleje, amit az apjának legalább egy hétig minden este el kellett mesélnie :D; "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Piroszkának híttak. Egy napon megkérte őt az édesanyja, hogy vigyen bót és kalácsot a beteg mamájának, akit Piroszkának híttak"
- 2017.02.06: "Vicces vagyok" "Okos vagyok" :D
- 2017.02.08 Jonalu köhögitisze után azt mondta, hogy ő is beteg és bevágta magát az ágyunkba, hogy kér kekszet (azóta ha keksz kell neki, akkor ő beteg :D). Erre az apja azt mondta, hogy hajmosással nagyon jól lehet gyógyítani (tudni kell Szofiról, hogy utálja ha mossuk a haját és kész tortúra minden egyes alkalom, sok sírással egybekötve, mivel nem szokattuk hozzá, hogy pl. 2-3 naponta mossuk a haját), így egy szerdai napon (amúgy vasánaponkét szoktuk) életében először sírás nélkül megmostuk a haját :)
- 2017.02.16 Fürdés közben Jani egy üres flakont kidobott a kádból. Szofi reakciója: "Ne csináld! Nem dobáljuk fürdőkádat!"
- Ha gyorsan indul el kocsival Jani, vagy hirtelen sávot vált, akkor helyettem már Szofi szól, hogy: " Apa ne csináád!"
- Miután lefektetem, mindig lekapcsolom a villanyt a nappaliban, hogy ne zavarja és anyának többször mondta már, hogy ne kapcsolja le, ha kimegy (de nekem még sosem :))
- Lizi születésnapja után hazavittük dédit, és amikor kiszállt Szofi ezt mondta neki: "Jó éjszakát, szép álmokat! Most már aludjál! Ne menj sötétben!"
- Az egyik nap esett az eső és kinn hagytam a lépcsőházban az esernyőt, Szofi felkapta és elkezdte énekelni az ess, eső, ess-t :D Szerencsére ezt sikerült megörökíteni is :)